Az égbolt különleges vidékei a Magellán-felhők: kis távcsővel is több látómezőn keresztül barangolhatunk az extragalaktikus ködök, halmazok, csillagkeletkezési területek között. Ezek legszebbike a Tarantula-köd. Ez volt az első objektum, amit távcsővel megnéztem a déli égen - rögtön csalódást is okozott, mert 16x-os nagyítással egy gömbhalmazra emlékeztetett és nem sok részletet mutatott. Ott, akkor arrébb is fordítottam a távcsövet. Majd később belenagyítottam és az ég egyik legszebb és legrészletesebb diffúz-köde fogadott.

Rajzos szempontból is különleges ez a látómező. A rajzolás menete általában olyan, hogy az ember először berajzolja a látómező vázát adó csillagokat, majd az összes többi csillagot, és utána jöhet a lényeg, maga az objektum. Itt a látómező vázát is mély-ég objektumok alkotják. Messze a legfényesebb az elképesztően részletes NGC 2070, a Tarantula-köd. A második legfényesebb objektum az NGC 2100 nyílthalmaz (alatta), ami nagyon gömbhalmazszerű, és a magja környékén több csillag vagy csillagcsomó is látszik. Nagyon szép az ív alakú NGC 2074 is a látómező jobb felében. Ez egy emissziós-köd - nyílthalmaz komplexum. Összesen kb. 20 NGC, IC és egyéb katalógusszámmal ellátott köd, halmaz, asszociáció vagy tejútfolt ("Magellán-felhő folt" ?) látszik a bő 1 fokos látómezőben. Némelyik grízes, inhomogén, és gyakorlatilag mindegyikben látszik valamilyen részlet. A terület, és különösen a Tarantula-köd nagytávcsöves látványa minden képzeletet felülmúl, és a kis 10 centis Dobson is nagyon sokat mutat.

Összehasonlítás a fényképpel

Balra Éder Iván jóvoltából 20 cm-es Newton asztrográffal készített fotója látható. Az eredeti fényképet elforgattam és kivágtam, hogy nagyjából ugyanazt az égterületet ábrázolja, mint a pozitívba fordított rajz.

Nem könnyű összehasonlítani a fényképet és a rajzot, annyira kusza a terület. A fényesebb csillagok és a csillaghalmazok jelenthetnek támpontot. A kis távcső közel se mutat annyi részletet, mint ami a fotón szerepel, de már így is látszik, hogy ez az ég egy különleges szeglete. A nagytávcsöves látvány - élőben - szerintem nagyobb élményt nyújt, mint bármilyen felvétel a Tarantula-ködről. Jóllehet vizuálisan soha nem lesz annyira részletes a köd, mint fotón. De olyan fotót sem láttam még, ami a köd legfényesebb és leghalványabb részei közti hatalmas dinamikai tartományt igazán élethűen visszaadná.