Namíbiai utunk első elég sok éjszakáján még nem volt az enyém a 40 cm-es távcső, így több célpontra volt szükségem a 10 centis Dobsonhoz. Az Apus (Paradicsommadár) csillagképben lévő IC 4499 gömbhalmazt már otthon előzetesen kiválasztottam. Nem azért, mert maga az objektum olyan vonzóak tűnt volna, hanem egyszerűen tetszett a csillagkép neve, és a gömbhalmaz neve is. Mindkettőnek van egy kicsi kuriózum jellege. Az égi pozíciója is izgalmas: nem egészen 8°-ra helyezkedik el a déli pólustól. Emiatt egész éjszaka észlelhető Hakosról.

Maga az objektum meglehetősen jellegtelen a kicsi távcsőben, élőben. Halvány, diffúz, bontást nem mutató gömbhalmaz. Két éppenhogy látható inhomogenitás (fényesebb folt) érzékelhető a magtól nyugatra és északra. Nagyon gyengén sűrűsödik, alig feltűnőbb a magrész a perifériáknál. Egy 12.3^m-s csillag látszik a felületén. Ez a Gaia DR2 adatok (parallaxis) alapján előtércsillag. Érdekes, hogy a csillag a fotók alapján nem pont a halmaz közepe előtt helyezkedik el, a távcsőbe nézve mégis úgy tűnt. Ha jól gondolom, ez a szem és az agy trükkje, szimmetriára való törekvése két halvány (és éppen ezért bizonytalan) objektumnál. Egy a több hiba közül, ami a vizuális észleléseket terhelheti. A halmaz melletti fényesebb, 10.3^m-s csillag is picit izgalmasabbá teszi a látványt.

Asztrofizikai szempontból azért érdekes az IC 4499, mert a Tejútrendszer egyik legfiatalabb gömbhalmazának gondolták korábban. Az újabb eredmények alapján a kora nem tér el jelentősen a többi gömbhalmazunktól. Illetve az IC 4499 az egyik legtöbb RR Lyrae csillagot tartalmazó gömbhalmaz. Az Oosterhoff I osztályba tartozik, az RR Lyrae változóinak a periódusa 0.55 nap körüli.