Már a két heti namíbiai csillagászkodásunk vége felé jártunk, amikor észbe kaptam, hogy az egyik fő célpontról, az Omega Centauriról még nincsen rajzom. Ezért a nagy sietségben sajnos meglehetősen pontatlanra sikerült a rajz - menet közben a látómező jelentős részét ki kellett radírozni és arrébb tenni.

Maga az Omega Centauri az égbolt legnagyobb, legfényesebb gömbhalmaza. Vagy egy Tejútrendszer által bekebelezett törpegalaxis lecsupaszított magja. Valóban rendkívül fényes és óriási. Gyakorlatilag teljes egészében bomlik a kis 10 centis távcsővel, még a legbelső részben is. Magja nincsen. A belső fényes tartomány körszimmetrikus, míg a külső halványabb rész kb. kelet-nyugati irányban enyhén megnyúlt. Úgy néz ki, mint egy zacskó kiborított mák a milliónyi tűszúrásnyi halvány csillagával. Markáns csillaglánca nincsen.