



Az Auriga három Messier nyílthalmaza közül kétségtelenül az M 37 a legletaglózóbb. Nagyságrendileg 1000 taggal és 5.6mg körüli fényességgel egy brutális nyílthalmazról van szó. Nem csoda, hogy ez a 109. Messier objektum, amit lerajzoltam (még az M 46-ról nincsen rajzom). Egy kis negatív élmény is kapcsolódik az M 37-hez: 2001. január 15-én kezdtem rajzolni a 11 cm-es Mizárral, és 45 csillagig jutottam, mielőtt befelhősödött. Ezután soha többé nem nyúltam ahhoz a rajzhoz és a kedvem is elment ettől a halmaztól.
A mostani rajznál picit csaltam: a legfényesebb 50-60 csillag pozícióját (ugyanolyan pici pöttyöt mindegyikhez) előre berajzoltam a vázlatba a Guide-ból közvetlenül a rajzolás kezdete előtt. Sokat gondolkodtam a kompozíción, de sajnos semmi nincsen a környéken, a King 8 nyílthalmazt leszámítva. De ezt már 2000-ben rajzoltam. És feltűnően fényes csillag sincsen a látómezőben, vagy a környéken. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy az M 37 olyan rendkívül fölényesnek hat.
A halmazból egy csillag emelkedik ki, a 9.2mg-s HD 39183 jelű vörös óriás, pont középen. A kis 10 centis távcsővel (40 - 67x-es nagyítással) nagyságrendileg 100 halmaztag rajzolható pozíció szerint. Sajnos vannak a halmaznak olyan területei, ahol nem tudtam egyesével, pontosan rajzolni a csillagokat, pedig ott is bontott volt az M 37 - helyenként rendkívül sűrűn helyezkednek el a viszonylag halvány csillagok. Illetve a rajzon a csillagokat jelképező pöttyök fizikai mérete is korlátot szab - a távcsőben jobb a felbontás, mint amit a 10 cm-es látómezőkarikában vissza tudok adni.

Antlia galaxis
Az Antlia nagy spirálgalaxia

Pyxis planetáris-köd
Planetáris-köd a Tájoló csillagképben

Chamaeleon planetáris-köd
Planetáris-köd a Kaméleon csillagképben

Grus planetáris-köd
Planetáris-köd a Daru csillagképben

Virgo galaxisok
Arp 240 kölcsönható galaxisok a Virgoban

Volans galaxis
A Repülőhal nagy spirálgalaxisa