Az Abell 1656, vagyis a Coma Galaxishalmaz egy több ezer tagot számláló gazdag, sűrű galaxishalmaz a Coma Berenices csillagképben. Tőlünk kb. 300 millió fényévre található az Abell 1656-ot magába foglaló Coma Szuperhalmaz, ami a Nagy Fal (CfA2 Great Wall) hozzánk legközelebbi pontja. A halmaz látszó- (több fok) és valódi mérete (> 20 millió fényév) sem csekély. Tömege és sűrűsége pedig óriási. Összehasonlításként a Lokális Csoportunk mérete kb. 10 millió fényév, benne kb. 3 valamirevaló galaxissal (Androméda-köd, saját Tejútrendszerünk, M 33). A Coma Halmaz központjában két óriási elliptikus galaxis helyezkedik el, az NGC 4874 és az NGC 4889. Utóbbi a fényesebb 11.5^m-val, és nem mellesleg ebben a galaxisban található az eddig ismert egyik legnagyobb fekete lyuk is a maga kb. 21 milliárd naptömegével. A halmaztagok többsége elliptikus vagy lentikuláris galaxis. A spirálok főleg a halmaz külső részeiben találhatók és a HST felvételei alapján elképesztően jól néznek ki.

A William Herschel által 1785-ben felfedezett halmaz rendkívül jól tanulmányozott. Ez annak köszönhető, hogy az északi galaktikus pólus közelében - a Tejút fényelnyelő porfelhőitől távol - helyezkedik el, illetve roppant távolsága ellenére a hasonló méretű halmazokhoz képest még mindig viszonylag közel van. A számtalan tudományos eredmény közül csak egyet kiemelve, a Coma Halmazban mutattak ki először tetemes mennyiségű sötét anyagot (Fritz Zwicky még az 1930-as években).

Az Abell 1656 távcsöves látványa sem utolsó. A rajzon szereplő 60-70 galaxis nagy része nem túl halvány (15.0^m-nál fényesebb), így nagyon látványosan tömörülnek a csillagvárosok. Igazi részlet viszont szinte egyik galaxisban sem látszik. Nem is csoda, hiszen a tagok látszó mérete jellemzően 20"-40" (ívmásodperc). Érdekesség, hogy a rajzon szerepel háttérgalaxis is. Az NGC 4858 spirál mintegy 70 millió fényévvel a Coma Halmaz mögött helyezkedik el.

Ez egy panoráma rajz, vagyis több látómezőt fog át. Az éjszakai rajzolás előtt 28 csillagot térképről (Guide) rajzoltam át a vázlatfüzetbe.

Néhány kiemelt galaxis a távcsőben és a Hubble Űrtávcső felvételein

Az alábbiakban néhány, a Coma Halmazban lévő galaxisról készült HST fotó látható. A távcsőbe tekintve természetesen nem látszanak a rendkívül mély képeken szereplő részletek. De a fotók azt hiszem jól illusztrálják a Coma Halmaz szépségét és érdekességét.

A rajzon szereplő galaxisokat egy táblázatban is összefoglalom. A fényesség a Guide térképprogram által adott fényességérték. Lehet, hogy ezek különböző katalógusokból származnak, vagy akár más-más hullámhossztartományokra vonatkoznak (B, V, stb.). Ezért érdemes fenntartásokkal kezelni a fényességértékeket.

A táblázat alatt néhány galaxis távcsöves látványáról külön is ejtek pár szót.

Néhány kiemelt galaxis távcsöves látványáról szólnék az alábbiakban. A távcsőben látott legjellemzőbb részlet pusztán annyi volt, hogy a galaxisok többségének csillagszerű magja van. Esetleg némelyik galaxis megnyúltnak látszott.

NGC 4889

A Coma Halmaz központi galaxisa. Megnyúlt, ennek a legfényesebb a magja. Nagyon hirtelen fényesedik a centrum felé.

NGC 4874

Alig valamivel halványabb, mint az NGC 4889. Távcsőben sokkal inkább ez a galaxis tűnik a halmaz központjának, mert ott nyüzsög körülötte a sok apró kísérőgalaxis. A magja is halványabb, mint az NGC 4889-é, viszont sokkal egyenletesebben fényesedik a centrum felé. Talán ez is erősíti azt az érzetet, hogy az NGC 4874 a központ.

Az egyik kísérőgalaxist, a PGC 44636-ot igen pontatlanul rajzoltam a vázlatba. A fotóval összehasonlítva szembetűnő a hiba.

NGC 4921

Ez a Coma Halmaz egyik nagy spirálja. Fényes, apró, majdnem csillagszerű mag látszott. A magon kívül a galaxis korongja szabályos, kerek és teljesen egyenletes fényességű, de a pereme nem kontrasztos. Több részlet nem látszott, a fotón viszont ez a galaxis rendkívül látványos.

Az NGC 4921 nagy sebességgel mozog a Coma Halmazt kitöltő galaxisközi anyagban, ami összenyomja / leszakítja az NGC 4921 gázanyagát (semleges hidrogén). Ennek a kölcsönhatásnak a nyoma látszik a HST fotón is (l.d. deformált porsávok).

NGC 4911

Egy másik látványos spirál az NGC 4921 mellett. A távcsőben itt mag nem látszott, viszont a galaxis központi, fényesebb része megnyúltnak tűnt. Ezt övezte egy halványabb, kerek haló. A fotóval jó összhangban van a látvány: a küllő, a fényesebb spirálkarok, illetve a galaxis dőlésszöge is azt az irányt jelöli ki, amerre a megnyúltságot láttam. A kísérőjét, az NGC 4911 A-t nem láttam.

NGC 4858

A Hubble fotón torz küllős spirál egy háttérgalaxis, nem tartozik a halmazhoz. Csillagszerű magot, vagy egyéb részletet nem láttam.

Csillagszerű galaxisok

Kidolgozás után a rajzon több csillagszerű objektumot galaxisként azonosítottam. A rajzolás előtt / közben nem néztem sem térképet, sem fotót arról, hogy hol helyezkednek el a halmaztagok. Féltem attól, hogy több csillagot galaxisnak nézek a nem tökéletes légkör / távcső miatt, de amit galaxisnak láttam az galaxis, viszont több csillagvárost pontszerűnek érzékeltem.

16^m alatti galaxisok

A rajzon igen halvány, 16.0^m körüli / alatti galaxisok is szerepelnek. Ezeket is mind előzetes ismeretek nélkül rajzoltam, biztosan látszottak. Előfordulhat, hogy a katalógusok fényességadatai akár egy magnitúdót is tévednek, vagy nem V magnitúdót adnak meg. Nem biztos, hogy annyira halványak voltak a csillagvárosok. Tapasztalatom szerint egy 40 cm-es távcső határfényessége 16.5^m körül / alatt van nagyon jó viszonyok között.

GMP 4837, GMP 4838

A nem túl halvány, 15.2^m-s csillagot kettőscsillagnak láttam, viszont a fotók alapján nem kettős. Ellenben a csillag mellett pont jó helyen van a címben jelölt két apró galaxis. Erősen kérdéses számomra, hogy ezeket láttam-e. Valószínűleg tévesen láttam kettősnek a csillagot, és a galaxisok túl halványak a 40 cm-es távcső számára. Fényességadatot nem találtam róluk.