Vázlat elkészült:
Kidolgozva:

M 100

M 100

A rajz adatai

Objektum(ok):
M 100 Com GX
NGC 4322 Com GX
NGC 4328 Com GX
Dátum(ok):
2017.05.26/27. Ágasvár
2017.05.27/28. Ágasvár
Az észlelés helye(i):
Ágasvár
Távcső / távcsövek:
405/1763T (MCSE Dobson)
Nagyítás(ok):
220x (8mm Planetary)
A látómező mérete:
15.5'
Szerző / Észlelő:
Kiss Péter

Leírás

M 100, pozitívba fordított rajz.
M 100, pozitívba fordított rajz.

Az M 100 (Messier 100) a Virgo-galaxishalmaz egyik legnagyobb és legfényesebb tagja. Egy gyönyörű, nagyjából szabályos spirálgalaxis. A távcsőbe pillantva elsőre egy nagy, kerek kontraszttalan felület látszik egy viszonylag kompakt, nagyon fényes belső résszel. Jobban megnézve már rövid idő után előtűnnek a spirálkarok, amik fényes, vékony szálakként egyértelműen látszanak a galaxis diffúz felületén. Több különböző méretű fényesebb folt is megfigyelhető a karokban, de a foltok igazi részleteket nem mutatnak. Ezek a karokban lévő csillagkeletkezési területek.

Külön figyelmet érdemel az M 100 magrésze. A csillagontó galaxisban itt a leghevesebb a csillagkeletkezés: egy gyűrű alakú képződményben (nuclear ring), valójában egy mini spirálban a mag körül. Az 1993-ban megjavított HST (Hubble Űrtávcső) egyik első felvétele pont erről az objektumról készült. A távcsőben egy fényes csillagszerű mag látszik, amit egy igen kompakt, inhomogén és jó fényes, kerek tartomány övez (ez az a bizonyos mini spirál). Jobban megnézve (ez minimum 30-60 percet jelent) az inhomogenitások pozíció szerint rajzolhatóak. A mag egy nagyjából ÉNy-DK irányban megnyúlt ovális rész közepén ül. E mellett három különböző fényességű apró folt érzékelhető. Az egész struktúra mérete kb. 30" (ívmásodperc).

A 15.5'-es látómezőbe belefért még az M 100 két kísérőgalaxisa is: az NGC 4328 (jobbra) viszonylag halvány és egyenletesen fényesedik a nagyjából csillagszerű magja felé. Az NGC 4322 (jobbra lent) még halványabb, és nem látszik benne mag.

Összehasonlítás a fényképpel

40cm-es távcsővel készült rajz az M 100-ról.
40cm-es távcsővel készült rajz az M 100-ról. Kiss Péter
Az ESO 8.2m-es VLT távcsövére szerelt HAWK-I műszerrel közeli infravörösben készült felvétel az M 100-ról.
Az ESO 8.2m-es VLT távcsövére szerelt HAWK-I műszerrel közeli infravörösben készült felvétel az M 100-ról. Credit: ESO/P. Grosbøl. Forrás: eso.org

Balra az ESO (European Southern Observatory) 8.2m-es VLT (Very Large Telescope) távcsövére szerelt, közeli infravörösben működő HAWK-I műszerrel készült felvétel látható a pozitívba fordított, elforgatott és kivágott rajzom mellett. Mindkét kép nagyjából ugyanazt az égterületet ábrázolja. A fotó nem látható fényben, hanem közeli infravörösben készült. A nagyjából 1000-2200nm-es hullámhossz-tartományt lefedő Y, J, H, K csatornákon készült fotókból állítottak össze egy hamisszínes RGB felvételt. Érdekes, hogy a galaxis morfológiája rendkívül hasonló infravörös és látható tartományban is, így talán van létjogosultsága egymás mellé tenni a két képet.

Az alábbi képen az M 100 magvidéke látható a Hubble Űrtávcső (HST) felvételén. Jól megfigyelhető a heves csillagkeletkezés a mag körüli mini spirálban (nuclear ring). Valamint a magvidék és a kintebbi spirálkarok közötti óriási fényességbeli kontraszt is nagyon szépen látszik.

A Hubble Űrtávcsővel (HST) készült felvétel az M 100 magvidékéről.
A Hubble Űrtávcsővel (HST) készült felvétel az M 100 magvidékéről. Credit: J. Trauger, JPL and NASA/ESA. Forrás: spacetelescope.org

Legújabb rajzok